Könnyítő intézkedések a beszámoló elfogadásával és közzétételével kapcsolatban

Ahogy a világ számos országában, március 11-én Magyarországon is országos veszélyhelyzetet hirdetett a kormány a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzetben hozott korlátozások súlyosan érintették a magyar gazdaság számtalan területét, ezért a kihirdetést követő hetekben sorra jelentek meg a járvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében hozott rendeletek. Cikkünkben a beszámolóval kapcsolatos intézkedéseket vesszük górcső alá. 

Beszámoló közzétételi határidejének módosulása 

Bár a megszokott beszámoló nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidő (május 31.) már lejárt, a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről értelmében azon, a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások sem estek késedelembe, amelyek bármilyen oknál fogva nem tudták tartani a számviteli törvény által meghatározott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napját. A döntés alapján ugyanis azon számviteli törvény alá tartozó gazdálkodóknál, ahol a beszámoló leadási határideje a rendelet hatálybalépésének napja (2020. április 21.) és 2020. szeptember 30. között esedékes, 2020. szeptember 30-áig nyújtható be a beszámoló. A könnyítés nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra (ilyenek többek között a tőzsdén jegyzett nyílt részvénytársaságok, bankok, biztosítók).

Beszámoló elfogadása veszélyhelyzet alatt

A koronavírus-járvány miatt több olyan korlátozás lépett hatályba, amelyek megnehezítik vagy ellehetetlenítik a gazdálkodók döntéshozatali szervének összehívását, így a jogi személy döntéshozatali körébe tartozó számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását. Ezt hivatott szabályozni a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről.

A rendelet két lehetőséget biztosít, amennyiben a jogi személy döntéshozó szervének ülése nem tartható meg a tagok személyes részvételének korlátozása miatt, függetlenül attól, hogy a társaság létesítő okirata rendelkezik-e vagy más módon rendelkezik a taggyűlés megtartásáról:

• elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő ülés megtartása;
• határozathozatal az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül.

A rendelet az említett döntéshozatali formák igénybevételét a tagság létszámától függően a következő feltételek meglétéhez köti:

• maximum 5 taggal rendelkező társaság esetén akkor alkalmazhatóak ezek a döntéshozatali formák, ha a döntéshozatalban valamennyi tag részt tud venni;
• 6-10 taggal rendelkező jogi személy esetében a szavazatok többségével rendelkező tagok kérése a feltétel;
• 10 főt meghaladó taglétszám esetén a jogi személy ügyvezetésének kérésére alkalmazhatók a fent felsorolt ülési formák.

A rendelet részletezi, hogy milyen módon kerülhet sor az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő ülés megtartására vagy ülés tartása nélküli határozathozatalra.

Amennyiben a tagság a feltételek fennállásának hiánya miatt nem tud dönteni a beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról, a döntési jogkör a jogi személy ügyvezetéséhez kerül. Azon jogi személyeknél azonban, ahol felügyelőbizottság működik, az ügyvezetésnek a beszámoló elfogadásához a felügyelőbizottság írásbeli jelentését is be kell kérnie.

A beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető abban az esetben is, amikor az elfogadásáról az ügyvezetés dönt.