Hibás pénzügyi beszámoló

A hibás pénzügyi beszámoló ideális számviteli működés mellett egy nem létező fogalom, mivel a közzétett beszámolók pontossága és megbízhatósága alapvető elvárás minden vállalkozás esetében. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egy már elfogadott és letétbe helyezett beszámoló utólag hibásnak bizonyul – akár formai, akár tartalmi szempontból. Bár a magyar számviteli törvény alapvetően nem teszi lehetővé a hibás pénzügyi beszámoló utólagos javítását vagy cseréjét, bizonyos kivételes esetekben mégis van esélyünk korrekcióra.

Mikor javítható a hibás pénzügyi beszámoló? 

•  Ha a közzétett beszámoló nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló, akkor azt passzív státuszba lehet helyezni, az új, helyes adatokat tartalmazó beszámoló feltöltésével egyidejűleg. A passzív státuszban lévő hibás pénzügyi beszámoló továbbra is megtekinthető marad.

•  Ha a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek meg a cég cégjegyzékének adataival (tehát a beszámoló nem annak a cégnek a beszámolójaként került közzétételre, amelyre a beszámoló adatai alapján vonatkozik), akkor a céginformációs szolgálat észleli a hibát, amely egyúttal eltávolítást von maga után. A beszámolót benyújtó személyt az ügyfélkapus tárhelyére küldött üzenettel, elektronikusan értesítik az eltávolítás tényéről, az értesítést megkapja továbbá az állami adóhatóság is. Ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni, a cég pedig köteles gondoskodni a helyes beszámoló benyújtásáról.

Abban az esetben, ha a közzétett beszámolóban számviteli hibát vétettek, újbóli beadásra vagy javításra nincs lehetőség. A számviteli hibát a könyvelésben kell kijavítani, annak tényét pedig a következő üzleti évről készített beszámolóban szükséges feltüntetni, a hiba jelentőségének függvényében.

A számviteli hibák fajtái

A számvitelben kétféle hibát különböztethetünk meg:

•  nem jelentős és

•  jelentős összegű hibát

Ennek összegét minden vállalkozás a hiba nagysága szerint határozza meg és rögzíti a számviteli politikájában. A magyar számviteli törvény – a számviteli politikában rögzített értékhatár figyelembevételével – minden esetben jelentős összegű hibának tekinti, ha

•  az évente feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét módosító értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2%-át, illetve,

•  ha a mérlegfőösszeg 2%-a nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Mi a különbség a jelentős és a nem jelentős összegű hiba javítása között? 

•  A nem jelentős összegű hiba javítása nem okoz különösebb bonyodalmat. Az ilyen hibát javítani kell a könyvelésben, így az eredményre gyakorolt hatása megjelenik a tárgyévi eredménykimutatásban. A folytonosság elvét figyelembe véve a kiegészítő mellékletben meg kell említeni a feltárt hibát és annak javítását.

•  Jelentős összegű hiba esetén ezzel szemben három oszlopos beszámolót kell készíteni a tárgyévben, vagyis az előző évek jelentős összegű hibáinak módosításait az előző év és a tárgyév mellett egy külön oszlopban kell bemutatni. A jelentős összegű hibákat és azok hatásait a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni – ahol szükséges, ott szöveges magyarázattal.

A hibás pénzügyi beszámoló hatása

Röviden összegezve a fentieket: a törvény nem ad lehetőséget az érintett üzleti év beszámolójának utólagos javítására. Ennek hátránya, hogy feltárt – főként jelentős összegű – hiba esetében a közzétett hibás pénzügyi beszámoló felhasználói félrevezető információt nyújtanak vagy félrevezető információhoz jutnak az adott évben, és a valós kép bemutatása csak a következő év beszámolójának közzétételével áll helyre.

A cikk eredeti verziója az ado.hu oldalon jelent meg 2025. szeptember 17-én. Az ado.hu cikke ide kattintva olvasható el.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.